Dohányzásról leszokás, hízás nélkül

Nos mondhatni igen, sikerült! Mindig azt mondták várjam ki az 1 évet! Megtörtént!

1-jén múlt 1 éve, hogy nem gyújtottam rá.... hogy repül az idő.... 

Ja és mióta leszoktam fogytam összesen 10 kilót! 

 Igazából mióta nem dohányzom nem igazán követem hogy mik a leújabb szigorítások. De jól emlékszem amikor behozták, hogy nem lehet a megállókban rágyújtani. Amiben csak az volt a vicces, hogy egy csomó helyen csak a buszmegállóban volt kihelyezett csikktartó. Tehát vagy eldobom és ezzel szemetelek és ezért megvetnek, vagy a "tiltott" zónába lépek.:)

Szóval el tudom képzelni mit éreznek most azok akik még dohányoznak. Jogosnak tartom, hogy mért mindig a dohányost cseszegetik, hiszen a nem dohányosnak nem kötelessége füstölő ember mellé állnia, ülnie.

És jogos persze az is hogy ne kelljen passzív dohányoznom...

Nem lenne itt semmi baj ha némelyik ember nem a barlangból jött volna ki... mert tényleg röhejes, hogy vannak akik képtelenek a másikra figyelni egy picit.

Bakker kismama mellett rágyújtani...a legnagyobb pofátlanság. Minimásik dohányzási etikett-et be kellett volna tartani, de sokan még az ajtót se képesek maguk után becsukni, úgyhogy nincs min csodálkozni. Csak az a szív, illetve már nem, aki eddig is oda figyelt arra, hogy esetlegesen a másikat ne zavarja...

Amúgy meg a cigi káros, szóval ha valaki emiatt leteszi csak nyert az ügyön.

Végre tudok úgy edzeni, hogy nem akar a tüdőm kiszakadni a helyéről, végre élvezem az edzéseket és ez baromi jó érzés. Már ezért megérte.:)

Nos azóta se gyújtottam rá:) Sőt már futok is és konditerembe járok. 

Nos túl vagyok rajta. Hó végi összegzés: 0 szál cigi, 0 kg. Meg lehet csinálni!!!! És nem is kell hozzá olyan nagy erőfeszítéseket tenni.

Senki sem hitt benne, hogy képes leszek rá, őszintén szólva még magam sem. Az, hogy nem gyújtottam rá nem is tudom minek köszönhető. Először mindig a következő óra, majd később a következő nap volt a cél, hogy csak ennyit bírjak ki. Később pedig már hiába kívántam meg, vagy jutott eszembe hülyeség lett volna elrontani az egészet. Egyrészről ismét az 1. napnál tartottam volna, másrészt biztos nem álltam volna meg 1 ciginél.

Az, hogy a plusz kilók száma 0 legyen sokkal nehezebb küzdelem volt. Kicsit jobban figyeltem arra, hogy mikor mit eszem, és erőteljesebb edzésre váltottam. Viszont hiába minden figyelem, meg fegyelem, volt, hogy nem bírtam ellenállni a csokinak és a sütinek. Másnap meg tornázhattam dupla adagot.

Mindenesetre túl vagyok rajta! És nincs itt a vége:) 

Több mint 2 hete nem gyújtottam rá. Nekem már ez is szép eredmény.

Ebben a 2 hétben nagyjából 2 nap volt nagyon nehéz. Úgy nagyjából a 10. magasságában. Borzalmasan éreztem magam. Folyamatosan változott a hangulatom. Egyik percben ideges voltam, a másikban meg olyan szomorú, hogy majdnem elbőgtem magam. És egy így váltakozott egésznap. Úgy éreztem nincs célom, és ennek az egész kínlódásnak semmi értelme. Úgy éreztem rá kell gyújtanom egy cigire, hogy jobban érezzem magam. Szerencsére az agyam nagyon is tudta, hogy ezzel semmi sincs megoldva, és tuti még rosszabb lesz után, hiszen ismét 0-ról kell indulnom. Szinte biztos, hogy jó darabig meg sem próbálkoztam volna vele. Ráadásul az egész depressziós hangulatomnak a párommal történő veszekedés sem segített. Azt mondta, ha ennyire szenvedek gyújtsak rá, mert úgy se bírom ki… Mondanom sem kell csalódott, dühös voltam és azt éreztem, hogy egy kicsit sem ért meg.

Kemény volt, de túléltem cigi nélkül azt a 2 napot.

Az biztos sokat segített, hogy álmomban elszívtam vagy 4 szál cigit. Ez a tuti, álmodban jókat bagózol és mire felébredsz már nem is kívánod annyira. :)  Kár, hogy ezt nem lehet befolyásolni.

Hízással kapcsolatban még nem tudok nyilatkozni. Ma megmértem magam és 1,5 kg vagyok több, mint amikor elkezdtem, de volt már ilyen az első pár napban, utána, pedig kevesebb voltam. A hónap végi mérlegelésen majd kiderül. Szerencsére lemértem magam centibe is. 

Igyekszem mindennap mozogni valamit és tényleg odafigyelni arra, hogy mikor mit eszek.(Persze a 2 depis napon csokiztam, de talán ez megbocsátható bűn.) Koplalni nagyon nem szeretnék, félek, hogy aztán tényleg a duplája jönne vissza, azzal meg semmire nem megyek.

Úgy érzem, ha az első hónapon túl jutok, bármit meg tudok tenni. Talán még a makacs +5 kg-tól is megszabadulok (előbb vagy utóbb).

Beleolvastam több leszokással foglalkozó fórumba. Egyelőre nem értem, ha valaki kibírta, hogy 3-4 hétig esetleg több hónapig nem gyújt rá, mért kezd újra cigizni?

Olvastam olyanról, aki többször visszaesett és mire elmondhatta, hogy 1 éve nem dohányzik 20 kilót szedett fel. Mások 8-10 kilót írtak az első leszokás alkalmával, ennyi plusz ment rájuk.

Remélem, én nem fogok így járni. 4 és fél nap után nekem elképzelhetetlennek tűnik, hogy ha már 1 hónapnál járok rágyújtsak.

Ahhoz, hogy ne hízzak, kidolgoztam egy edzéstervet. Ebben a minimális edzések száma és típusa van leírva, ha az időm engedi (meg persze az izomláz), a minimálison felül fogok teljesíteni.

Tegnap megírtam a bevásárló listát is, rengeteg gyümölcsöt és zöldséget írtam fel. Remélem, most már tényleg jön a meleg, mert akkor legalább könnyebb elkerülni a zsíros ételeket.

Reggelire gyümölcs turmix, ebédre soványhús salátával, estére zöldségleves. Tízóraira és uzsonnára gyümölcs, zöldség. Ismerve magamat nyáron ez még sok is. Tavaly amikor 1-2 hétig hőség volt szinte csak gyümölcsön éltem, Le is ment egy hónap alatt 5 kiló. Igaz akkor füstöltem, mint egy gyárkémény.

Egyedül a nasikat nehéz megállni, de ha kibírom, hogy ne gyújtsak rá, akkor muszáj lesz ezt is.

Hogy ne lassuljon le teljesen az anyagcserém reggelire fahéjas kávét, napközben zöld teát és rengeteg ásványvizet iszom.

Eddig úgy tűnik hatásos, csak maradjon is így.

83 órája nem gyújtottam rá. Utoljára körülbelül 10 évvel ezelőtt volt erre példa. Őszintén szólva büszke vagyok magamra. 83 órával ezelőtt még magam se gondoltam, hogy ez tényleg lehetséges, és azt meg főleg nem gondoltam, hogy ilyen egyszerű. Nem is értem az egészet.

A média arról győz meg minket, hogy a dohányzásról leszokni milyen nehéz, hívd a segélyvonalat, vegyél tapaszt, rágót, járj kezelésre, ami lássuk be, többe kerül, mint a cigink és senki sem garantálja, hogy a végleg letesszük.

Jó tanácsként el szoktak látni minket, olyanokkal, hogy csak akkor tedd le, ha már tényleg eldöntötted, anélkül nem sikerülhet. Saját bőrömön tapasztalva, minden lehetséges, de embere válogatja, hogy hogyan.

Számomra teljesen nevetséges, hogy a különböző betegségekkel riogatnak, nincs visszatartó ereje, nem érzem a bőrömön. Ugyanígy mikor azt olvasom, ha leszoksz 3 hét múlva elmúlnak az elvonási tünetek, amit egyébként már 48 óra után nem is éreztem, de lehet, hogy 2 hét múlva fogok. Azt mért nem írják le, hogy ez nem egy folyamatos állapot, lehet 1 hétig eszembe se fog jutni a dohányzás, aztán a 8. napon lesújt rám a nikotin éhség.

Jaj, a kedvencem, hogy 20 év múlva már ugyan olyan esélyeim vannak a rákra, mint egy nem dohányzónak. Őszintén? Nem érdekel mi lesz 20 év múlva, az érdekel mi lesz ma, holnap… 20 év… messze van még.

Ezzel kapcsolatban tegnap olvastam egy érdekes cikket a lényege az volt, hogy aki 20 évesen szokik le az 10 évvel hosszabbítja meg az életét, aki 50 évesen az csak 6-tal. Fordítsuk ezt meg, aki 30 évvel többet dohányzik, az 4 évvel él kevesebbet??? Nem aránytalan ez egy kicsit? Ha ezt aktív füstölgős időszakomban olvasom, tuti még inkább szívom…ennek tudatában.

Hülyítve van a nép, ahogy a fogyókúrákkal kapcsolatban, úgy a leszokással is. Ha nem cigire költesz, költs a leszokásodra.

10 évig erős dohányos voltam, tényleg nem bírtam ki cigi nélkül, lázasan, bedugult orral, fájó torokkal is rágyújtottam, még akkor is, ha nem éreztem belőle semmit.

Ehhez képest most a 4. füstmentes napomon, igaz még eszembe jut, hogy rágyújtanék, de már bennem van az is, hogy ha eddig kibírtam, mért most adnám fel… Egyszerűen átlépek a gondolaton, és mással foglalkozom.

Bízom benne, hogy a súlyommal sem lesz gond. Nagyon odafigyelek arra, hogy mikor mit eszek. Délelőtt még belefér a szénhidrát, délután már nem. Rengeteg zöldség, gyümölcs, hal, és legfeljebb csirke vagy pulykahús.

Munkaidőben volt a legnehezebb, a vége felé már szinte semmi munka nem volt, na ilyenkor vonul a banda bagózni, azzal is megy az idő. Én se bírtam megülni a fenekemen, szívem szerint, ha már nem dohányzom, legalább egy csokit megettem volna. Ilyenkor abba gondolok bele, hogy mindjárt vége a napnak, és az bizony zsírként fog elraktározódni  hónap végén pedig szép kis pluszt könyvelhetek el. Nálam ez bevált, kimegyek ugyan, de csak a konyháig, hogy készítsek egy zöld teát, és közben arra gondolok, hogy csak legyen elég erőm ezt legalább hónap végig kibírni.

Ha sikerül tuti megjutalmazom magam.  

Érdekes volt ez a nap. Ébredésem percében rögtön a cigi volt az első gondolatom. Furcsa volt a kávé is nélküle. Tulajdonképpen egésznap a dohányzás körül forogtak a gondolataim.

Viszont, ahogy telt a nap már másképp gondoltam az egészre. Leszámítva a nikotin elvonási tüneteket, tulajdonképpen nem maga a cigi hiányzik, hanem a megszokás.

A reggeli első, a kaja utáni, munkahelyre induláskor, stb.

Akkor jut eszembe, és akkor kívánom a legjobban, amikor olyan helyzetbe kerülök, amiben megszoktam, hogy rágyújtok.

Elkerülni ezeket a szitukat nem nagyon lehet, inkább ezeken a holt pontokon igyekszem átlendülni.

Ma szinte egésznap takarítottam, rámoltam, rendszereztem, hogy ezzel foglaljam le magam, nos leszokás első kedvező hatása, ragyog a ház és kevesebb idő kellett hozzá, hiszen nem álltam meg közben cigi szünetet tartani. Tv-zés közben pedig taposógépeztem, bevált,  hiszen mozgás közben egyébként sem bagóznék.

Igazából sokkal rosszabbra számítottam, bár tény hogy nem könnyű.

Regisztráltam egy fórumon, vannak egy páran, akik szintén még az elején tartanak. Nagyon örülök, hogy nem vagyok egyedül, jó érzés, hogy mások is drukkolnak nekem, és segítségemre vannak, ha kell, pedig nem is ismerem őket.

Holnap és holnap után dolgozom, és sajnos előre tudom, hogy nem lesz sok meló, valószínűleg viszek egy pár újságot vagy könyvet, talán leköt.

Állítólag az első 48 óra a legnehezebb… Az első 24-en lassan túl leszek.

10 éve dohányzom, és bevallom függő vagyok. Amikor megszületett fejemben a gondolat – le kellene tenni a cigit- szinte máris elvonási tüneteim jelentkeztek. Ideges lettem, és baromira kívántam a cigit. Minél inkább erősebb lett az elhatározás, annál inkább úrrá lett rajtam a pánik. Itt a vége. Vége a reggeli rituálémnak, kávé-cigi és a számítógépen olvasom a híreket.

Már majdnem megsirattam káros szenvedélyem…

Mért is kell leszoknom? 1. Káros. Ezzel mindenki tisztában van. 2. Jelen anyagi helyzetemben kifejezetten luxus. 3. Újra elkezdtem sportolni, és sajnos azt kell hogy mondjam belefulladok, de szó szerint. Plusz 5 kiló ennyit kell leadnom, mivel eddig hiába tornáztam, diétáztam, nem akart mozdulni a mérleg, ezért új edzést próbáltam ki. 10 perc után kidőltem, és fél órát fetrengtem mire újra normálisan tudtam levegőt venni. Tiszta szégyen!!!!  

Nincs mese, ha újra fitt akarok lenni és főleg egészséges, le kell mondanom a cigiről.

Őszintén szólva félek. Félek a következő 2-3 hét elvonási tüneteitől, és talán még jobban félek attól, hogy hízni fogok, mint a legtöbb ember, aki leteszi a cigit.

Nehezítő körülmény, hogy párom is dohányzik, és egyelőre nem akar leszokni, de megígérte, ha komolyan gondolom, nem gyújt rá a lakásba, hanem kimegy az udvarra.

Ma még bűnözök, az biztos, holnap viszont új hónap, új élet.

Bízom benne, hogy hónap végén az összegzésben cigi száma: 0, plusz kilók száma 0 lesz.

Ez a terv, hogy fogom tenni, még nem tudom pontosan, de élményeimet megosztom, hátha valakinek segít.